E-mail: nembarbara2017@gmail.com | Skype: nemethbarbara  | Tel: +968 9783 7676

  • Facebook
  • Instagram

Omán

Omán Magyarországnál háromszor nagyobb szultánság az Arab-félsziget délkeleti peremén. Területéhez tartozik a Hormuzi-szorosra „felügyelő”, egykor Kalózpart néven ismert Muszandam-félsziget. Északnyugaton az Egyesült Arab Emírségekkel, délen Jemennel, nyugaton Szaúd-Arábiával és a Perzsa-öböllel, keleten az Arab-tengerrel, északon az Ománi-öböllel határos.

Az ország az egyetlen a világon, amely vallásilag ibádi muszlim többségű lakossággal rendelkezik.

Domborzat

Az Arab-félsziget délkeleti részén elterülő ország sivár, lakatlan partszakasszal érintkezik az Arab-tengerrel és az Ománi-öböllel. Az ország északi részén a parttal párhuzamos Hadzsar-hegység, a déli parton a Kara-hegység keleti nyúlványai húzódnak. Területének nagy része sivatag. Legmagasabb pontja: Dzsebel-es-Sam, 3004 méter.

Éghajlat

Az időjárás nyáron rendkívül forró, ráadásul a tenger közelében a levegő páratartalma is magas. Az éves csapadékmennyiség a fővárosban 100 mm, a hegyvidéken van hely, ahol eléri a 640 mm-t. A hegyek általában esősebbek, mint a sűrűbben lakott parti síkság, de vannak évek, amikor teljesen elmarad a csapadék. Nyáron az ország sivatagos részein nem ritka az 50 °C feletti hőmérséklet. Ezeken a területeken a téli hónapokban is 30 °C feletti hőmérsékletek dominálnak, viszont Omán magasabban fekvő részein nyáron mérhető 30 °C körüli hőmérséklet. Az ország 2500-3000 méter feletti területein télen előfordulhat 0 °C alatti hőmérséklet, ritkán kisebb havazás.

Történelme dióhéjban

A mai ország területének lakói már az időszámításunk előtt 4. évezredben magas szintre fejlesztették az öntözéses földművelést és a hajózást. Az i.e. 6. századtól az iszlám 7. századi érkeztéig Omán három iráni dinasztia birtokában volt, vagy befolyása alatt állt. Ezek: az achaimenida dinasztia, a pártusok és a szászánidák.

Az iszlám már Mohamed életében elterjedt Ománban. 634-ben területét az Arab Birodalomhoz csatolták és a 8. században a mai lakosok elődei, a háridzsiták saját imámjuk vezetésével függetlenné váltak. 1508-ban a portugálok jelentek meg és foglalták el. Maszkat 140 évig, 1508-tól 1648-ig volt a birtokukban, bár sokszor próbálták a portugál gyarmatosítókat kiverni az oszmán-törökök. Tengeri útjaik védelmében az európaiak megerődítették a várost, ahol máig fennmaradtak a gyarmati építészet emlékei. A portugál uralmat az Oszmán Birodalom váltotta fel 1650-ben.

 

Kábúsz bin Szaíd jelenlegi ománi szultán

A jelenlegi uralkodó dinasztia megalapítója, Ahmad ibn Szaíd 1741-ben vívta ki a terület függetlenségét, és egyesítette az országot, sőt elfoglalta Zanzibár szigetét is. A 19. század második felében az angolok vetették meg a lábukat a térségben, és 1891-ben védnökségi szerződést kényszerítettek a Maszkat és Omán Szultánságra, amelynek függetlensége csak formális lett. 1913-ban az ország belsejében élő törzsek fellázadtak az angol uralom ellen, és kikiáltották a független Ománi Imamátust. Ezt hétéves véres háború után ismerte el a partvidéki Maszkat és Omán szultánja, valamint Nagy-Britannia. 1951-ben Szaíd maszkati szultán csapatai, angol fegyveresek támogatásával, elfoglalták az imamátus egész területét. Szaíd uralma a legsötétebb középkort testesítette meg. Általános volt a rabszolgaság, a szultán magánvagyonának tekintette az ország olajkincsét is. A trónörökös, Kábúsz, oxfordi tanulmányait befejezve, megpróbálta rávenni apját egy mérsékelt reformpolitika bevezetésére. Amikor kudarcot vallott, 1970-ben csendes puccsal magához ragadta a hatalmat. 1970-ig az ország két részből állt, a Maszkat és Omán Szultánságból és az Ománi Imamátusból

Államforma

Abszolút monarchia - Szultánság

Ünnepek

A legnagyobb vallási ünnep Ománban is a Ramadán, és a böjtöt lezáró három napos ünnep, az Eid Al-Fitr.

Az iszlám újév és Mohamed próféta születésnapja szintén kiemelkedő jelentőségű. A nem vallási ünnepek közül a Nemzeti Nap, a Szultán Születésnapja a legfontosabb ünnep (nov. 18.).

Adatok:

Főváros                          Maszkat 

Államforma                 Abszolút monarchia

Vezető                           SzultánKábúsz bin Szaíd Ál Szaíd

Hivatalos nyelv           arab

Beszélt nyelvek            angol, perzsa, hindi, urdu

Tagság                           ENSZ, IMF, Öböl-menti Arab Államok Együttműködési Tanácsa, Arab Liga, OIC, UNESCO, WTO, UNCTAD, IBRD, FAO, ITU, WHO

Népesség                      Népszámlálás szerint3 632 444 fő (2013)

Becsült népesség         4 020 000 fő (2014. május)

Népsűrűség                  8,96 fő/km²

Földrajzi adatok:

Terület                          309 500 km²   Rangsorban82

Időzóna                        UTC+04:00 (UTC+4)

(Forrás: Wikipédia )

This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.
Start Now